A műsor történetében ilyen még nem volt! Korábban egyszer sem nyert hölgy az „Önök fogták” játékban, de most ez a sorozat is megszakadt. Szerkesztőségünk tagjainak döntése értelmében a 13 éves budapesti Slezák Marietta szerezte meg a lehetőséget arra, hogy részt vegyen a „Mesterkurzus” forgatásán. Amikor Mariettát telefonon értesítettük, hogy Ő a szerencsés, örömében majdnem kibújt a bőréből. Érthető, hiszen 2011. Arany úszó- díjasa, az év férfi versenyhorgásza, a tavalyi olaszországi horgász világjátékokon a válogatottal, és egyéniben is ezüstérmes, szerbiában pedig csapatvilágbajnoki címet nyert horgásztól tanulhatott.

A stáb szobájában „faggatja” a nyertest

A kis hölgy már korán reggel izgatottan várta stábunkat, mert ahogy egyébként soha, most sem szeretett volna elkési az iskolából. Az első tanítási óra pont matematika volt. A házifeladatok ellenőrzése és egy rövid számonkérés után nemsokkal ki is csöngettek, Marietta legnagyobb örömére, mert a suli előtt már várta testvére László, akivel közösen indultak haza bepakolni a horgászfelszereléseket. A tanítási nap többi órájáról igazoltan hiányzott, mert bizony nagy nap elé nézett.

A kocsiban is megvan mindennek a maga megszokott helye

Rutinosan és gyorsan ment a bepakolás, persze már napokkal ezelőtt minden a helyére került a táskákba és dobozokba is rend volt, majd nemsokára indultunk is, hogy még időben a partra érjünk. A Magyar Újságírók Szövetségének gödöllői taván már várt minket Péter, aki alaposan feltérképezte a meghorgászandó terepet. Nem volt nehéz dolga, hiszen ezt a pályát igen jól ismeri. A találkozás első pillanatai is remekül sikerültek, az egyébként is izgatott nyertesünk jókedvét sikerült tovább fokozni , amikor Péter egy Seria Walter Dart matchbottal ajándékozta meg nyertesünket, a Walterland felajánlásából.

Az első találkozás, és az ajándék átadása

Mert bizony matchbotos horgászatra készült mesterünk, amit Marietta korábban még soha sem gyakorolt. A felszerelés összeállításában is hasznos segítséget nyújtott világbajnokunk, majd gyorsan megmutatta, hogy ezúttal mivel is próbálja maga elé csalogatni a halakat. A keverékében volt bőségesen csonti és csemegekukorica, maga az etetőanyag pedig egy sötétebb színű, rendkívül aromás keverék volt.

Ezeket a csalikat hozta magával Marietta, volt miből válogatni

Ez lesz a mai etetőanyag…

… halcsemege, gazdagon.

Körülbelül ekkora itt a vízmélység

Az alapozásnál nagy hasznát vette Marietta a kézilabdában szerzett tapasztalatoknak. Precíz és folyamatos mozdulataival minden gombócot sikerült pontosan egy pontba juttatni. Péter horgászládája egy valóságos horgászbázis. Mindennel fel van szerelve ami kell egy jó pecához. Minden a keze ügyében van, ráadásul kényelmes is. A csúzli is nagyon fontos kelléke a matchbotos horgászatnak, hiszen a halak figyelmét folyamatosan fenn kell tartani. Ehhez jó megoldás a csonti, azt pedig a legegyszerűbben csúzlival juttathatjuk az etetés környékére.

A csúzlival is jól bánt Marietta, pontosan egy helyre ment a kukorica és a csonti is

Az első néhány dobás, és csalizás után nem sokkal máris megjelent az első hal a horgon, ráadásul rögtön egy ponty volt az. Ezzel a bottal nem nehéz feladat a fárasztás, de minden kétséget kizáróan nagyszerű élmény, ahogyan a vékony zsinórral, és ezzel a rendkívül rugalmas pálcával a part felé terelgetjük a halat. Ez a kis ponty remekül küzdött, tényleg méltó ellenfél volt.

Komoly összpontosítás, horgon az első hal.

 A boldog tanítvány és a büszke mester.

A remek bemelegítés után indulhatott a verseny, szereplőink ugyanis egy rögtönzött rapid viadalt tartottak. A cél az volt, hogy bő fél óra alatt minél több halat fogjanak. Péter ült Marietta horgászszékében, Marietta pedig Péter ládáját birtokolta. Bajnokunknak jól ment a halfogás, szép keszegeget, sőt még compókat is fogott.

Péter egy compóval

Marietta felszerelése időközben rendesen összegabalyodott, de kisvártatva jött a segítség mesterünktől, majd néhány jó tanács, hogy miként tudja elkerülni ezeket a kellemetlen perceket.

Ezt sajnos újra kell kötni, annyira összegabalyodott

Itt már igazán felszabadult volt a peca

Ezután már Mariettának is jól ment a hal, sőt Péter sok keszegére ő ponttyal válaszolt. Végeredményt végül nem hirdettünk, de Marietta biZtosan nyertese volt ennek a kis játéknak is, hiszen közben számos kérdésére választ kapott, és egy kicsit belekóstolhatott abba, hogy milyen  amikor verseny közben technikai problémája akad a horgásznak.

Ennek az újabb potykának is igazán lehetett örülni

Matracon a zsákmány

Ezekért a pillanatokért szeretünk horgászni

Óvatosan vissza, minden halat

Nagyon jól sikerült ez a nap aminek ekkor még nem volt vége. Péter néhány remek horgászúszót is adott nyertesünknek, sőt átvehette a PVTV ajándékát is, egy kitűnő hátizsákot.

A búcsúzás percei

Nagyszerű időben igazán jó horgászat volt, kitűnő hangulat és sok-sok hal. Minden pecának így kellene sikerülni, de szerencsére a Mesterkurzusban ez mindig így történik! Erről a rendhagyó napról filmet is készítettünk, melyet hamarosan láthatnak a PVTV műsorán!

Írta és fényképezte: Jéger Szabolcs

Játékos kedvű olvasóinknak nem kell mást tennie, mint egy izgalmas beszámolóban megosztani velünk fényképekkel illusztrál horgásztörténeteiket az „Önök fogták” menüpontban. A legjobb pályamunkák megjelennek majd a honlapunkon is, hogy mindenki láthassa, mekkora halat is fogott.  A beküldők közül szerkesztőségünk  kiválaszt egy szerencsést, aki a hónap mesterhorgászával tölthet el egy napot.

A reményeink szerint egy életre emlékezetes horgászatot stábunk kamerái is megörökíti, és az izgalmas kalandról készült filmet hamarosan mindenki láthatja a PV-TV műsorán!

Májusban a nemrégiben tehetségnagykövetnek kinevezett, az úszós horgászatot alapjaiban forradalmasító cég a Cralusso atyjával, Králik Károllyal horgászhat a nyertes! Nem kérdés, hogy nagyon-nagyon sok ötlettel és praktikával gazdagodhat a legjobb, legizgalmasabb és legérdekesebb beszámoló beküldője, ráadásul egy értékes ajándékcsomag boldog tulajdonosa is lehet!

Jelentkezzenek játékunkra és horgásszanak a legjobbakkal!

NEVEZÉS: 2012 április 24. – 2012. május 10.

A FORGATÁS TERVEZETT IDŐPONTJA: 2012. május 24.

PVTV - Ösztönöktől vezérelve

Három héten keresztül vártuk az áprilisi játékunkra olvasóink pályamunkáit. Nagy örömünkre sok színvonalas írás érkezett ezúttal is. Nem volt egyszerű dolgunk a döntés meghozásakor, de végül szerkesztőségünk egyhangúan döntött. A műsor történetében először egy hölgy, a mindössze13 éves Slezák Marietta lesz a szerencsés aki a 2011-es év legjobb magyar versenyhorgászával, az Arany Úszó-díjas Milkovics Péterrel vehet részt egy felejthetetlen, közös horgászaton.

Természetesen valamennyi beküldőnek köszönjük, hogy pályázott. Sok-sok jó írást olvastunk és ezúttal is biztatjuk Önöket, hogy vegyenek részt a következő havi játékunkban is!

Marietta ráadásként egy értékes ajándékcsomaggal is gazdagabb lesz. A május 8-i eseményt természetesen stábunk is megörökíti, és az izgalmas kalandról készült filmet hamarosan mindenki láthatja majd a PV-TV-n.

Érdemes figyelemmel kísérni a weboldalunkat, hiszen hamarosan közzétesszük a májusi játék részleteit, és azt, hogy kivel horgászhat a szerencsés nyertes. Azt már most megígérhetjük, hogy igazán különleges, jövőbemutató, innovatív pecában lehet része a következő nyertesnek!

Szóval figyeljék weboldalunkat és küldjék be Önök is beszámolóikat az „Önök fogták” menüpont alatt!

A nyertes beszámoló:

Sziasztok ! Én egy 13 éves lány vagyok és kiskorom óta horgászok. Már nagyon vártam a jó időt, hogy végre mehessek pecázni.2012.03.15-én megtörtént az év első horgászata. A testvéremmel mentem. A Moby Dick horgásztavat látogattuk meg.
Éjszaka alig tudtam aludni, olyan izgatott voltam, hogy mikor indulunk már. : D

Hajnali 6 órakor elindultunk. Körülbelül 1 órát utaztunk. Amikor megérkeztünk megvettük a napijegyet és elfoglaltuk a helyünket. Sajnos a szél elég erősen fújt, de megküzdöttünk vele. A finom szerelékes horgászat hívei vagyunk, így feedereztünk.

A felszerelésem:

- Shimano Vegeance 3,6 méteres bot
- Nevis Axum 40 orsó
- Carp Expert Feeder 0.20 mm-es damil
- Csúszó végszerelék

Körülbelül 40-50 méterre dobáltunk. A csali mindig változott, próbálgattuk az ízeket. A testvérem fogta az első pontyot, ami 1 kg – os volt. Nekem 1 órát kellett várnom az első halamra. Ami egy rángatós kapással jelentkezett. Amikor bevágtam éreztem, hogy ez nem olyan kicsi, de nem is számítottam 2,5 kg-osnál nagyobb potykára. Már többször voltam azon a tavon és tudom, hogy jól küzdenek a halak. 10 perc fárasztás után sikerült megszákolni. Gyorsan előkaptuk a fényképezőgépet és a mérleget. Egy pár fotó után jött a mérlegelés. Nagy meglepetésemre 3,5 kg-os potyka volt. Nagyon megörültem, hogy ilyen jól kezdődik a szezon.

Visszaengedtem, majd gyorsan újra csaliztam és már dobtam is vissza a botot. Fél óra után megint volt egy kapásom. A nyeletőfék csak úgy szólt. Felemeltem a botot és éreztem, hogy ez is nagyobb lesz, mivel nagyon ment. Őt is 10 percig fáraszthattam. Róla is készült fotó és meg is mértük. A súlya 3 kg volt. Utána fél óránként jöttek a halak. Délután nagyon leálltak, de ezt a napot már  semmi nem ronthatta el. Összesen 6 pontyot sikerült fognom.

A nap legfogósabb csalija az SBS Mini Bojli volt, amit nemrégen Mézes pálinkás aromával öntöttünk le, így megpuhult és nagyon aromás lett. Ráadásul  Haldorádó Feeder pordipbe mártottuk, ez a csali nagyon vonzotta a halakat.
Ez egy szuper nap volt! Remélem a többi horgászatom is hasonló lesz! : D

Varga Pál és Tarsoly Mihály a két ismert pergetőhorgász már felkészülten várta Petit a Nagy-morotva partján, Tiszanagyfalu mellett. A forgatás időpontját már sokkal korábban, még februárra terveztük, de a hideg fagyos időjárás megakadályozott ebben bennünket, és kénytelenek voltunk egészen március végéig várni vele.

Ezt a halat Péter még tavaly fogta

Többször is egyeztettünk telefonon Petivel, aki nagyon izgatottan várta már a forgatás napját, csak úgy mint mi. Napfelkelte után nemsokkal indultunk a PVTV szerkesztőségéből. Alaposan megpakoltuk az autó csomagtartóját minden olyan cuccal, ami egy kétnapos forgatáshoz nélkülözhetetlen, és nekivágtunk az útnak az M3-as autópályán Nyíregyháza irányába.

Amint a vízpartra értünk horgászaink nekiláttak a készülődésnek. Pali és Misi gyorsan barátságot kötött nyertesünkkel, akivel azonnal közös csónakba szálltak, és a csukák nyomába eredtek. A Nagy-morotva a Tokaj-hegy lábánál,  a Tisza szabályozásától függetlenül, természetes körülmények között alakult ki. Négy és fél kilométer hosszú, 200 méter széles és átlagosan  1,8 méter mély víze van, a meder igen iszapos. A morotva csuka állománya nagyon gazdag, több országos pergetőversenynek is otthont adott már.

A Tokaj-hegy csodálatos látványt nyújtott

Petitől folyamtosan jöttek a kérdések, melyeket mestereink alig győztek megválalszolni. A fiatal pecás nemcsak a tollat forgatta ügyesen, hanem a kis pergetőpálcájával is remekül bánt, igaz bevallotta, hogy a gumihal vezetésével kapcsolatban komoly hiányosságai vannak még. Nagyon precízen, csupán néhány centiméterrel a nádfal elé dobta a műhalat, és a mesterek utasítása szerint próbálta azt közelebb vontatni magához.

 Csónakból mindhárman

A forgatás előtti napokban koranyári időjárás kényeztette a horgászokat, de mire a kamerával kijutottunk a vízpartra (ahogyan lenni szokott) feltámadt a szél és több fokot csökkent a levegő hőmérséklete is. Így aztán annyira nem voltak ideálisak a körülmények, és az első kapásra is sokat kellett várni. Vendéglátóinktól tudtuk, hogy a csukeszok leginkább a délutáni órákban éheznek meg,  és ezzel a szokásukkal most sem szakítottak. Pali gumihalát egy süllőcske koppintotta meg, de meg nem tudta fogni.

  Igazán jónak tűntek ezek a helyek is

 Minden egyes öblöt igyekeztek alaposan feltérképezni. A náddal és sással sűrűn benőtt elsárgult torzsák környéke mind-mind jó helynek ígérkeztek. Mestereink és Peti közösen egy csónakban  méterekkel előttünk jártak. Próbáltunk a legnagyobb csendben követni őket egy másik csónakból. Mellettünk ülve Peti apujáka büszkén nézte fiát és közben ő is dobott néhényat a kedvenc pergetőbotjával, ha már ő is magávalhozta.

- Nem esett messze az alma a fájától. Már egészen kicsi kora óta magammal vittem horgászni és igazán megszerette ezt a remek szabadidős tevékenységet. Szerencsére már sok szép halat fogott a közelünkben lévő csatornán, az utóbbi időkben pedig már szinte csak ragadozóhalakra horgászik kedvenc módszerével: pergetve. – mondta a büszke apuka, miközben támolygó villantójáról a ráakadt növénymaradványokat szedte le.

Ez a kanál már nem egyszer bizonyította fogósságát

A piros festék már rég megkopott rajta, amit a fia időnként egy filctollal igyekszik helyrehozni. A mi csónakunkban csak ez az egy műcsali maradt, de éppen ez volt amelyre hatalmas erővel vágott rá egy igazán éhes példány.

Hatalmas erővel küzdött a csuka

A figyelem a másik csónakból is azonnal rá szegeződött. Rendesen dolgozott a csuka, hatalmas locspoccsal akart szabadulni a horogtól. Péter rutinosan emelte be a csónakba a szép halat, amit a fotózás után természetesen azonnal vissza is engedett.

Peti apukája büszke lehetett a zsákmányára

Nagyon gyorsan elúszott

Naná, hogy irígykedtek a másik csónakban ülők az „öreg” szerencséjének, és még nagyobb elánnal keresgették a csukákat a nádfal mellett, mert most már biztosnak tűnt, hogy ott vannak. Pali és Misi folyamatosan újabbnál újabb tanácsokkal látták el Petit, szinte megfeledkezve arról, hogy ők is horgásznak. Hosszú percek teltek el, mígem Peti arcára is mosolyt csalt egy csuka. Nem kapitális, de csuka aminek ebben a kapástalan időben igazán örülni kellett. Nagyon rutinosan ment a fotózkodás, a kis ragadozó pedig vissza a vízbe.

 Peti a csukával

 A szél a nap végére sem csillapodott, a kapások viszont elfogytak. A Nagy-morotva aznap már nem adott több halat. Horgászaink egy kicsit fáradtan, de nem csüggedten kötöttek ki. Sajnos elfoglaltsága miatt el kellett búcsúznunk Tarsoly Misitől, aki másnap már nem tudott velünk tartani, de az eltelt jó néhány órában sok értékes tanáccsal látta el ifjú tanítványát.

Itt már nem ettek a csukák

Erre a napra befejezték…

Másnap már egy folyóvízi pergetésre invitált minket Pali. A Hortobágy-Berettyó több szakaszáról is olyan híreket kapott a Magyar Pergetőhorgászok Egyesületének tagjaitól, hogy igen jól megy a csuka. „Lenn az alföld tengersík vidékin „ még igen kopár volt minden, csak itt ott lehetett zöld fűcsomókat látni. A megfelelő horgászhelyig perceket kellett gyalogolni, közben pedig megállás nélkül fújt a szél.

De hol van itt a víz?

Sokat kellett gyalogolni a célig

A partra érve Pali átadta az ajándékcsomagot iy Péternek, amely számtalan műcsalit és a pergetőhorgászathoz nélkülözhetetlen aprócikket tartalmazott.

A győztes megérdemelt jutalma

Ez a pálya már igazán jól feküdt Péternek, aki hasonló vízen horgászik nap mint nap.
- A Lónyai csatorna azért ennél kisebb, de jellegében hasonló és itt igazán otthonérzem magam. Ma már remélem nagy hasznát veszem az előző nap tanultaknak és sikerül újabb csukákat fogni.- mondta Péter.

Izgalmasnak tűnt ez a pálya is

Pali tudta, hogy néhány napja itt ettek a csukák, és bízott benne, hogy még mindig kapásra lehet bírni őket.

Néhány a (le)használt gumik közül

A gumihalak „alternatív” felhasználásáról is rögtönzött bemutatót tartott mesterünk.

-  A már szinte használhatatlanná vált gumikat is fel lehet javítani, és sokszor igen fogóssá tehetjük őket apró trükkökkel. A csupasz kanalakra előszeretettel festek motívumokat, azt tapasztaltam, hogy a piros szín mindig működik.

A piros pöttyös az igazi

Látod? Ez az a twister is fogós!

- A már-már hatalmas duplafarkú twistert is sokszor megnyírbálom. A „húsát” hozzáigazítom a horog méretéhez, de farkát meghagyom. A már szinte szanaszét „rágott” gumihalat is érdemes visszadarabolni, sőt akár fordítva is feltűzhetjük, így más frekvenciával fog veretni, ami szintén feltűnő lehet.

Íme a bizonyíték, a nagy csali a kis csukának is csábító

 - Összességébe remek napokat tölthettem el a PVTV és Pali jóvoltából. Igazán szép élményekkel gazdagodtam – mondta búcsúzóul Péter, aki ráadásként szerkesztőségünktől egy PVTV-s hátizsákot is kapott ajándékba. Ugye érdemes jelentkezni az „Önök fogták” játékra?!

írta és fényképezte: Jéger Szabolcs

Péter 2011-ben az olaszországi horgász világjátékokon a válogatottal, és egyéniben is ezüstérmes lett.  Tagja volt szerbiában a klubcsapatok világbajnokságán első helyezést szerzett magyar csapatnak is. Teljesítményét a szakma az Arany Úszó díjjal jutalmazta. A tavaly sikerekről, az idei tervekről és természetesen a Mesterkurzusról is kérdeztük 2011. legjobb férfi versenyhorgászát Milkovics Pétert.

- Tavaly csodálatos évet zártál, sikert, sikerre halmoztál. Ez volt a csúcs?

- Valóban eddig ez volt a csúcs. Egy éven belül három világbajnoki érmet is szereztem, és erre nem sok példa van. A klubcsapatok világbajnokságán aranyérmet, a nemzetek világkupáján csapatban és egyéniben is egy-egy ezüstérmet szereztem. Az Országos bajnokságon sikerült kivívnom a válogatott tagságot. Sajnos a döntőre megbetegedtem, úgyhogy ott nem úgy sikerült úgy szerepelnem ahogyan szerettem volna, de a keretben bekerültem és nekem igazából ez számított igazán. Így idén is ott lehetek a nagy világversenyeken, az Eb és a vb keretbe is behívtak és ez fantasztikus eredmény.

- 2011-ben az év legjobb magyar versenyhorgászának választottak. Mekkora energiát fektetned  ebbe sikerbe?

-Ebből a szempontból is a tavalyi év vitte a prímet, rengeteg időt töltöttem a vízparton, nagyon sokta tréningeztünk és igen sok versenyem is volt. A szerbiai vb helyszínén, mivel nem volt túl messze, az évben többször is edzettünk ráadásul egy másik versenyen is indultunk ugyan azon a pályán ami jól szolgált a felkészülésünket. Az olaszországi vb előtt is volt egy komolyabb tréning, egy olyan pályán ami nagyon fekszik a magyar pecásoknak. Ott elsősorban nagy dévért kellett fogni amiből nálunk is sok van. szerencsére nem egy olaszos, pontyos vízre vitték. Tavaly már márciusban kint voltunk olaszországban egy Van Den Eyde kupán ahol 1151 induló volt, ami a nevezők létszámát tekintve világrekord. Később visszamentünk a Maver kupára majd tíz napot töltöttünk el itt a vb-n.  A külföldi viadalok mellett az összes magyar országos versenyen elindultam. Pontosan nem jegyeztem fel, hogy hány napot töltöttem tavaly vízparton, de gondolom csak a versenyekkel és a közvetlen felkészüléssel eltöltött napok száma legalább 80 volt.

- Hogyan indult az idei év?

- Idén már volt szerencsém közvetlenül a jégveszte után horgászni, Gödöllőn az Újságíró tavon. Ez egy igazán fantasztikus évadnyitó pecára sikerült. Talán 40-45 pontyot fogtam néhány keszeggel, szóval tényleg jó volt.

- Hamarosan indul a versenyszezon, milyen tervekkel vágsz neki ápirilis májusnak?

-Április 14-én lesz a Walterland kupa Szegeden, amelyen már indulok, és utána szinte minden hétvégén lesz majd verseny. A megyei bajnokságok után május elején a Velencei tavon is elkezdődnek a versenyek, Daiwa kupa, Exner verseny. Ezeken is ildomos elindulni, ha az ember úgy akar felkészülni a magyar bajnokságra, hogy van némi fogalma a vízről. Tényleg nagyon sűrű lesz az idei évem is.

- Mire számíthat az a szerencsés aki megnyeri az„Önök fogták” játékunkat és közösen horgászhat veled?

-Azt gondolom, hogy a forgatás tervezett időpontja, május eleje már egy remek időszak ahhoz, hogy nagyon sok halat fogjunk. Próbálok majd igazodni a szerencsés nyertes repertoárjához, de azt hiszem az lenne a legjobb ha majd közösen együtt találnánk ki azt, hogy milyen módszerrel pecázzunk majd. Biztosan sok halat fogunk majd és egy remek igazán emlékezetes horgászat lesz  az is.

Írta: Jéger Szabolcs

Ebben a hónapban is várjuk fényképekkel illusztrált horgász történeteiket! Jelentkezzenek játékunkra és horgásszanak a legjobbakkal! Ossza meg velünk a legizgalmasabb horgászkalandjainak történetét, és töltsön fel róla néhány fényképet is. A legjobb írások megjelennek a honlapunkon, hogy mindenki láthassa, Ön mit is fogott. A beküldők közül szerkesztőségünk kiválaszt egy szerencsést, aki a hónap mesterhorgászával tölthet el egy napot, ráadásként még egy értékes ajándékcsomaggal is gazdagabb lesz a szerencsés.
Az eseményt természetesen stábunk is megörökíti és az izgalmas kalandról készült filmet hamarosan mindenki láthatja a PV-TV-n!

Nyertesünk ezúttal az Arany Úszó-díjas Milkovics Péterrel vehet részt egy felejthetetlen közös horgászaton, mely természetesen a PVTV-n is látható lesz

Érdemes tehát jelentkezni a játékunkra, hiszen minden eddigi nyertes remekül érezte magát a forgatásokon, és értékes ajándékokkal gazdagodott.

NEVEZÉSI HATÁRIDŐ: 2012. április 20.
A forgatás várható időpontja: 2012. május 8.

PVTV - Ösztönöktől vezérelve

A nyertes Oláh Péter lett, akinek ezúton is gratulálunk!

Ezúttal Varga Pállal és Tarsoly Mihállyal, az ismert pergetőhorgászokkal veheti üldözőbe a ragadozó halakat. Ez a páros 2010-ben és 2011-ben is az országos pergető bajnokság harmadik helyezettje volt.

Természetesen a horgászatot a PV tévé stábja megörökíti, és az ebből elkészült filmet minden horgásztársunk láthatja a PV tévé műsorán. Továbbra is nézzék a weboldalunkat, mert hamarosan indul a következő havi játékunk, ismert horgászokkal, és értékes nyereménnyel!

A nyertes beszámoló:

Nekem az első volt a legjobb….

Árpilis elseje.  Mint mindig, tavaly is nagyon vártam ezt a napot. Nekem, és sok pergetőhorgásznak erről nem csak a bolondok napja, hanem a csukaszezon kezdete jut eszembe.

Az iskolából hazaérve már összekészítve várt a sarokban a pergetőfelszerelésem, és már alig vártam, hogy a csukákat kergethessem vele. Összepakoltam, majd öt perc biciklizés után már meg is érkeztem kedvenc kis csatornám partjára. A “szokásos” helyemen kezdtem a pecát, ahol a csatorna kicsit kiszélesedik .Itt nyáron elég nehéz terep vár a pergetőhorgászra. A partszélben nádcsomók, a víz alatt pedig hínárfoltok és fa akadók nyújtanak búvóhelyet a vizek tigriseinek. Tavasszal még nincs ennyi akadóval tarkítva a pálya, így némileg könnyebb dolgom volt.

A bot-orsó és a merítő összeszerelése után már lendítettem is útjára a legkedvesebb támolygókanalam, ami jó pár csukát adott már.  Az első dobás mindig tele izgalommal és kétségekkel tölt el: vajon lesz-e szerencsém, sikerül -e elsőre halat fognom? Sikerült. A csali vízbeérkezése után alig tekertem kettőt- hármat az orsón, máris rávágást éreztem. Nagyon örültem, hiszen az első csukámat  máris fáraszthattam. Az akció nem tartott túl sokáig, a kis csukesz hamar partra került. Gyors horogszabadítás és visszaengedés után máris a következő kapást hajszoltam.  Nem telt el sok idő és pár dobás után a másodig csuka is ott fickándozott a horgomon.

Horog kiszabadít, fotó, és máris úszhatott tovább. Így ment ez egészen a nyolcadik csukáig, amely után megtört az eddigi gyors tempó. Közel fél óra dobálás után következett az újabb akció. Hatalmas ütést kaptam. A botom karikába hajlott, a fék ciripelni kezdett. Éreztem, hogy most az előzőektől komolyabb ellenfélre  akadtam. Halam folyással szembe vette az irányt, majd az akadót célozta meg. Tudtam, ha odáig engedem, biztosan elveszítem. Keményítettem a féken, majd szép lassan megfordítottam a halat. Pár percnyi élvezetes küzdelem után megláttam az ellenfelem és hamar szákba is tereltem. Örömöm leírhatatlan volt, hiszen ez lett az eddig rekord csukám.  Gyors mérés, 63 cm és 2kg. Egy pár fotó készítése után szabadon engedtem, és be is fejeztem a horgászatot, hisz késő délután volt. Hazaérve boldogan meséltem el az élményem a családnak, és máris a másnapi pecát tervezgettem…

Bár az egész szezont végigpergettem kedvenc vizemen, nekem mégis tavaly az első  horgászat volt a legjobb.

Oláh Péter

A mamámnál nyaraltam. Nálam volt a horgászfelszerelésem és úgy döntöttem meglátogatom a közeli tavat. Amikor elmentem csontival akartam keszeget fogni. Ez sikerült, 25 darab vörösszárnyút fogtam, de amint a képen is látszik fogtam egy 450 grammos és egy 520 grammos kárászt is.

Beküldte: Istenes Bence Károly

Jó napot kívánok mindenkinek!
Istenes Bence Károlynak hívnak, és mint a többi horgászkollégám természetesen imádok pecázni. Egy élvezetes horgászatomat ezúton szeretném bemutatni, közzétenni.
A következő történt:
Mint mindig az Ölbő nevezetű községbe indultam édesapámmal és mihelyt odaértünk megkezdtük a pecát. Mivel szenvedélyes pergető horgász vagyok azonnal elkezdtem a tüskéshátúakat illetve a vehemensen kapó csukákat üldözőbe venni. Váltogattam a különböző mű csalikat és wobblereket de hamar be kellett látnom, hogy ez ma nem fog működni. Azonnal elővettem a csalis táskámból a kisebb-nagyobb gumihalakat és tvisztereket, majd ezekkel folytattam tovább a pecázást.
Az első rávágásom nagyon rosszul „sült el”. Amint megragadta a csuka a csalimat azzal a mozdulattal ki is ejtette a szájából. Majd megjött a várva várt csoda: majdnem minden 10. dobásra fogtam egy csukát vagy egy süllőt. Azon a napon 5 db csukát és8 db süllőt fogtunk. A csukák között akadt 1,5-2 kilogrammos is, a süllők között pedig néhány fogas. Ezek a halak egytől-egyig visszakerültek természetes élőhelyükre. A legnagyobb csuka, amellyel volt szerencsém megküzdeni egy 4 kg-os óriás volt a számomra. A fogasok közül pedig egy gyönyörű 2,15 kg-os szépség volt amely szellemkapással reagált a csali vezetési technikámra. Nagyrészt tviszterezem de nem vetem meg a támolygó illetve körforgó villantókat sem. A legszebb sportélményeket az Ölbő Tavi Aranyhal Egyesület tagjaként élhettem meg az egyesület taván, Ölbőn.
Ez a kis beszámoló a legszebb horgászélményeim egyike volt, és remélem önöknek is tetszett.
Üdvözlettel: Istenes Bence Károly

Beküldte: Jakab Zoltán

Sziasztok!

A múlt nyáron Horvátországban nyaraltunk. A tengeri horgászat addig nem igen mozgatta a fantáziám, de mikor kiderült, oda megyünk nyaralni, elkezdtem böngészni a neten. Halfajok, módszerek, csalik. Parti horgászathoz nem sok használhatót találtam, gondoltam majd a helyszinen rájövök. Hát nem volt olyan egyszerű, mint gondoltam.
Már megérkezésünk napján egy esti pecát terveztem. A közeli supermarketban vettem egy csomag mélyhűtött tenger gyümölcseit, gondoltam az jó lesz csalinak. Rákok, kagyló, tintahal és kalmár volt benne. Lementem a kikötőbe, felszereltem egy könnyű úszós készséget, kis horog, másfél méter ereszték és mehet is be. A kapásra nem kellett sokat várnom. Az első tengeri halam egy nyálkáshal lett, olyan jó 10 centis. Gondoltam kezdésnek nem rossz. A kapások sorban jöttek egymás után, sokszor láttam is a halakat a tiszta vizben és csak oda kellett dobni. A legtöbb nyálkáshal volt, de akadtak gébek, és néhány durbincs is. Otthon felkészültem a halfajokból, a legtöbbnek tudtam a nevét, náhény nappal késöbb pedig megnéztünk egy akváriumot, és beazonositottam a még számomra ismeretlen fajokat is. Sok halat sikerült fogni, de nagyobbat egyet sem, bár nem bántam, öröm volt a sok kis szines halat kifogni. Beszéltem egy helyi horgásszal, ő valami nagyobbra horgászhatott a felszerelése alapján. Az angol tudásom nem valami fényes, de azt azért megértettem, hogy “everyday no fish!” Na gondoltam, majd én. Következő alkalommal megpróbáltam fenekezni, főzsinóron egy szivarólom, az előkén pedig egy kicsit nagyobb horog. A botot kézben fogtam, bedobás után szinte egyből éreztem a rángatásokat. Ezek a kisebb tengeri halak, sokszor rajban úsztak, és ha találtak valami ehetőt, mind rávetették magukat, de csak csipkedték. Igy volt ez most is, sok rárántott, de csak nagysokára tudtam egyet akasztani, ami egy nyálkáshal volt.

Dobáltam beljebb, de ott sem jöttek a nagyobbak, talán 15 centi volt a legnagyobb. Később megpróbáltam egy helyet, ahol hirtelen mélyült a viz, és láttam ott pár tenyérnyi halat úszni. A helyzet ott is ugyanaz volt, fogtam halakat, de csak kicsiket. Az úszós és fenekező felszerelést összevetve, az úszós jobbnak bizonyult, a fenekezővel sem fogtam nagyobb halakat, csak kevesebbet. 8 napot voltunk lent a tengernél, miden nap beütemeztem egy kis horgászatot, volt mikor csak egy fél órára mentem le. Következő nap ismét taktikát váltottam, az első megfogott halból csináltam egy nagyobb halszeletet, és egy komolyabb felszerelésre tettem fel. Fél óra kapástalanság után, gondoltam megnézem, nem-e akadt be, kitekerve éreztem, hogy valami van a horgon, de nem hal. Egy tengeri csillag volt, a halszeletet becsócsálta, a horog pedig a “szájában” volt. Visszanyerte a szabadságát, mint ahogyan az addigi kifogott halaim is. Felraktam a csalihalam másik felét és visszadobtam. Görgetéssel próbálkoztam, emelgettem a csalit, utána hagytam visszasüllyedni a fenékre. Ez bejött, mert nemsokra rá fogtam egy betűs sügért, ami az egyik legszebb hal, amit valaha fogtam.

Olyan jó tenyeres volt. Ő is ment vissza a vizbe, bár nem vetem meg a halat, és szerettem volna megkóstolni valamit, amit én fogok ki a tengerből. Este egy kibetonozott mólóról horgásztam, mellettem egy helyi horgászott. Fogtam halakat, de a sporttárs jobban tudott valamit, mert egymás után jöttek neki a halak, olyan 20-25 centisek. Szünetet tartottam a horgászatba, és próbáltam ellesni, mit hogyan csinál. Meglepetés volt amikor kitekerte a felszerelését, mert semmi más nem volt felkötve mint egy horog. Ólom, úszó, semmi. Na mondom ezt hogy csinálja, mégis 20-30 méterre vet be?! Hát mint kiderült, a horog szárára és a damilra egy jókora kenyérgombócot gyúrt, egyébként ő is tintahallal csalizott. A módszerének a lényege az volt, hogy bevetés után csak lassan süllyedt a csali, és az áramlat sodorta. A halak gyorsan kiszúrták, először leverték a kenyeret, aztán valamelyik elkapta a csalit is. A damilt sosoem feszitette, csak hagyta hogy sodródjon, viszont az érzékeny spiccen látta ha valami jobban meghúzza a csalit, de volt olyan is, hogy csak kitekerte és rajta volt a hal. Gyorsan elszaladtam kenyérért, begyúrtam és kezdődhetett a móka. Jöttek is a halak sorba. Ezek mind nagyszemű durbincsok voltak. Ezekből a nagyját megtartottam, amit estére meg is sütöttünk, és jó izzel elfogyasztottunk. A kertben szedett rozmaring nagyon megdobta. Egy esti séta alkalmával édesapám beszélgetésbe elegyedett egy helyi horgásszal, aki azt tanácsolta, hogy hasonló módszerrel próbálkozzunk, csak csalinak vegyünk szardellát. Másnap hajnalban keltem, ittam egy kávét és irány a halpiac. Végigtanulmányoztam a felhozatalt, aztán vettem 10 darab szardellát. Rohanás a vizre. A felszerelés egy hármashorog, és fölötte egy rövid előkén egy egyes. A szardella elég hosszú, még a mi küszünknél is nyúltabb. A két horog feltétlen kell, egyik a fejébe, a másik középtájban a hátába. Bevetettem, amennyire csak tudtam, aztán engedtem had süllyedjen, vigye az áramlat. Néha felhúztam, utána megint hagytam süllyedni. Körülbelül 10 perc után rántást éreztem, de nem akadt. Kitekerve csak a csalihalam feje fityegett a horgon. Extázisba estem, amúgy is a rablóhal horgászatot szeretem igazán, de ezt gondolni sem mertem volna az ezt megelőző horgászatok után. Új csali, pár perc és ismét kapás. Ez akadt! A tengeri halak erősebbek, jobban küzdenek, meglepetésként ért, hogy “csak” olyan 40 deka körüli. Ezt az egy fajtát azóta sem tudtam beazonositan, hosszúkás, oldalról lapitott, ezüstös, a hátán kéken csillogó, sárgás úszókkal. Szép volt, örültem neki. Ismét csaliztam, aztán dobtam. Egy pár perc várakozás után, kapás, akasztás. Pont mint az előző. Közben beszállt az öregem is, addig ő nem horgászott, de mondtam neki: ezt ki kell próbálja. Összesen 5 darabot fogtunk. A nap szépen jött fölfele, a kapások ritkultak, aztán teljesen megálltak. Gondoltam ennyi volt, de azért dobok még egyet. Az első emelés után, nagy húzás, rántok, reccsen a fék. Húúú! Jól küzd, érzem nagyobb mint az eddigiek.

Óvatosan fárasztom, mindenképp szeretném legalább látni mi az. Feljön, nagy nehezen megszákoljuk. Örömöm határtalan, egy makrélát sikerült fognom, kilóforma lehet. Szép befejezése volt a horgászatnak, és egyúttal adriai kalandnak is, az volt az utolsó horgászatom ott. Összegezve, könnyű úszós készséggel biztos a siker, kisebb halakra, ez gyerekeknek is nagyszerű élmény lehet. Ha pedig valami nagyobb kell, egy szem horog, keményre gyúrt kenyér súlynak, tintahal csalinak, vagy csak egyszerűen kishal csalinak, de súly, úszó oda sem kell. A nagyobbakra késő délután/este érdemes próbálkozni, sötétedés után is, a durbincsok akkor jöttek a legjobban, a makrélát pedig kora reggel sikerült fognom. A kishalak pedig napközben a legaktivabbak. Ami fontos még, a hely kiválasztása, lényeg hogy legyen valamilyen áramlat, és oda tudjunk dobálni! Mindenkinek hasonlókat kivánok! Ha nem is ez lett a legjobb irás, remélem egy-két horgásztársamnak jól jönnek a tippek, ugyanis sokan járunk az adriára. A botot senki ne hagyja otthon! Végezetül leirnám egy pár kifogott hal nevét, a 3 feltölthető kép elég kevés a szemléltetéshez, akit érdekel guglizzon rá!

barna korallsügér (chromis chromis)
barna tengeridurbincs (oblada melanura)
nagyszemű durbincs (boops boops)
gyűrűs kecskedurbincs (diplodus annularis)
fekete-tengeri ajakoshal (symphodus tinca)
pettyes durbincs (diplodus puntazzo)
közönséges szivárványhal (coris julis)
közönséges makréla (scomber scombrus)
betűs sügér (serranus scriba)

Ezeken kivül sok hal fordul még ott elő pl. tengeri süllő, vagy a szürke márna, amit semmilyen módszerrel nem tudtam megfogni, pedig sokszor, 25-30 centiseket is láttam. Állitólag a cápa sem túl ritka, kis és nagy macskacápa, simacápa, és a nyilt vizen kék cápa is fogható.

Beküldte: Kovács Zsolt

Üdv PV TV!

Az én fogásom még 2011.szeptemberben történt. Esküvőnk  után a feleségemmel megbeszéltük,hogy mind kettőnknek legyen valami szép és kellemes a nászútban,lesz benne horgászat,strand,és egy kis kirándulás. Azt  már előre eldöntöttük,hogy Pécs-Pogány és Mecsek lesz a kirándulás helyszíne. Ezért ez volt betervezve,mert feleségem kedves kereszttestvére nagyon nagy bojlis horgász és ő pogányban lakik. A teraszról lehet látni a horgászhelyet ahol horgásztunk.Mivel én még életemben nem horgásztam bojlival,így nagyon vonzott az új kihívás. Meg is érkeztünk Pogányba,reggel  5 órakor már a parton voltunk. Feleségem kereszttestvérének még dolgoznia kellet az nap,így délig egyedül horgásztam az én sajátos match és fenekező módszeremmel. A fenekezővel fogtam 2 db szürkeharcsát,amin meglepődtem,mert pellet volt fent.  Elérkezett a délután s izgatottan vártam az első bojlis horgászatomat. Megjött  feleségem kereszttestvérem hozott nekem 2 bojlis botot,mivel nekem még nem volt. Megtanította a szerelést,de bedobni még nem mertem vele,mert nekem nagyon durvának tűnt,főleg a match botos horgászat után. Így hát ő dobált be az előre etetett helyre. Semmi mozdításunk nem volt egész délután és este sem.Már azt mondtam,hogy nem lesz a kedvenc horgászatom a bojlis. Nyugovóra tértünk  este 23 óra körül. Fél3-kor viszont visító hangon szólalt meg a kapásjelző, s mivel a világomról sem tudtam,hogy most mi is történik,akkorra feleségem kereszttestvére már fárasztotta a halat. Én a merítőért indultam amikor szólt,hogy ne a merítőért  menjek hanem a botot fogjam,mert az enyémre jött a kapás. Elkezdtem életem első bojlis pontyát fárasztani,ami végül egy 7kg 10dkg-os nyurgaponty volt. Sajnos fénykép csak  erről az egy halról készült,pedig  utána  reggel 6 óráig nem volt alvás. Sikerült a bevágásoknál is ott lennem. Meg a bedobást is gyakoroltam. Azóta már én is vettem magamnak bojlis botot,de még mindig csak gyakorló vagyok. Hát ez volt az én első bojlis horgászatom története.

Beküldte: Tóth Dominik

Sziasztok Tóth Dominik vagyok kartali lakos 14 éves a palotási tóhoz járunk horgászni a szüleimmel.
szeptember eleje fele egy hétvégi napon mentünk ki édesapámmal a palotási tóhoz
reggel fél hétre értünk oda már alig vártam hogy csalizhassam a botomat hét órára már beis voltunk dobva én a horgomra két szem (Carp Expert mézes kukoricát kináltam fel) hosszú várakozás után egy erős,huzós kapás érkezett.
Bevágás után öt percre  már a szákba is volt egy 3 KG-os gyönyörű,egészsége ponyt
ezután sajnos délután ötig egy kapásom se voltezért áttértem a bojlira.
Egy öt 10 mm-es pop up bojlit akasztottam fel ami 30 percen belül meg is hozta a másoik pontyomat ami egy szép 2 kg-os tükrös volt.
Nagyon örültem neki de sajnos vissza kellett engednem.Rá egy órára nem jött semmi és ezért elkeztem kishalazni ami sajnos nem eredményezett semmit.

Hát ennyit az élményeimről.
Üdv.:Tóth Dominik

Nem kell mást tennie, mint, hogy ossza meg velünk legizgalmasabb horgászkalandjait, írja meg, hogy történt a nagy fogás, és töltsön fel róla néhény fényképet is. A legjobb beérkező anyagok megjelennek a honlapunkon, hogy mindenki láthassa, hogy Ön mit is fogott. A beküldők közül szerkesztőségünk kiválaszt egy szerencsést, aki a hónap mesterhorgászával tölthet el egy napot. Ráadásként még egy értékes ajándékcsomaggal is gazdagabb lesz a szerencsés.

Az eseményt természetesen stábunk is megörökíti és az izgalmas kalandról készült filmet hamarosan mindenki láthatja a PV-TV-n!

Az „Önök fogták” játékunk e havi nyertese szintén egy különleges kaland részese lehet! Varga Pál és Tarsoly Mihály, az ismert pergetőhorgászok társaságában veheti üldözőbe a pikkelyeseket. Ez a páros 2010-ben és 2011-ben is az országos pergető bajnokság harmadik helyezettje volt.

NEVEZÉSI HATÁRIDŐ: 2012. február 12.

Varga Pál és Tarsoly Mihály

Játékunk előző két fordulójának nyertesei is remekül érezték magukat a forgatáson. Balázsfalvi Martin, Bokor Károllyal eredhetett a csukák nyomába, Baksa Bence pedig ifj. Gyulai Ferenncel vehetett részt egy téli rakósbotos horgászaton.

Bokor Károly mesterkurzusán Balázsfalvi Martinnal

ifj. Gyulai Ferenc és tanítványa Baksa Bence

PVTV - Ösztönöktől vezérelve

Részvételi szabályok:

Amennyiben részt kíván venni a játékban, kérem figyelmesen olvassa el a feltételeket.

A beküldött képeket és a beszámolókat zsűrizzük.
Írja meg élménybeszámolóját 1500 és 3000 karakter közötti terjedelemben.

Kérjük, hogy csak saját fogásairól töltsön fel képeket, maximum hármat. A képek között ne legyen olyan, amin a hallal nem sporthorgászhoz méltó módon bánnak. A képeken mind a hal, mind a horgász legyen jól látható.

Amennyiben a beszámoló, vagy a fotók tartalma nem felel meg a fenti kritériumoknak, nem áll módunkban közzétenni azokat.

Az adatok beküldésével tudomásul veszi, és hozzájárul, hogy fényképeit és a beszámolóját a honlapunkon megjelenítsük, szerkesszük, módosítsuk.

Kérjük figyelmesen adja meg adatait és elérhetőségeit, hogy értesíthessük, amennyiben szerkesztőségünk Önt választja.

(Csak és kizárólag azokat a beküldött anyagokat fogadjuk el, melyek fotót és beszámolót is tartalmaznak.)

A nyertes, Baksa Bence lett, akinek ezúton is gratulálunk!

Ezúttal ifj, Gyulai Ferenccel, az ismert versenyhorgásszal, a TOP MIX teszthorgászával tölthet el egy emlékezetes napot Bence, sőt értékes TOP MIX ajándékcsomaggal is gazdagabb lesz!

Természetesen a horgászatot a PV tévé stábja megörökíti, és az ebből elkészült filmet minden horgásztársunk láthatja a PV tévé műsorán. Továbbra is nézzék a weboldalunkat, mert hamarosan indul a következő havi játékunk, ismert horgászokkal, és értékes nyereménnyel!

A nyertes beszámoló:

Baksa Bence

Első pontyos élményem rakós bottal

Az egyik napon történt, amikor sétálni mentünk pár barátommal, hogy a tónál egy horgász sincsen, aki várná álmai halát. Már majdnem körbeértünk a tavon, mikor megláttam egy táblát amint az a felirat volt látható: A tavon horgászni tilos április kilencedikéig telepítés miatt! Mint minden horgásznak a telepítés szó hallatán megcsillan a szeme, ez velem sem történt másképp. Egy kis információgyűjtés után kiderült, hogy a tóba 8 mázsa 3 nyaras pontyot telepítettek. Egész héten csak gondolkoztam, milyen módszerrel, csalival vegyem üldözőbe a nemrég betelepített új lakókat. Ahogy teltek-múltak a napok úgy döntöttem, hogy egyik kedvenc módszeremmel, rakós bottal veszem üldözőbe a pontyokat. De volt egy kis bökkenő… soha nem pontyoztam még rakós bottal csak az apróbb keszegeket, bodorkákat kergettem eddig vele. Ezen még jobban felbuzdultam és  gondoltam összekötöm a kellemest a hasznossal, kiszórakozom magam és még meg is tanulom biztonságosan szákba terelni a „termetesebb” halakat A botnak a toppsetjébe 2,1 Colmic csőgumi került Preston pulla bunggal megfeszítve. Eljött a várva-várt szombat.

Hajnali 5 órakor csörgött az óra, ahogy meghallottam már ki is pattantam az ágyból. Végre eljött a várva várt nap! Összeszedtem még 1-2 apróságot és a felszerelés bepakolása az autóba, utána édesapám kivitt a tóhoz. Ahogy megérkeztünk a tóhoz és kiszálltunk az autóból, csak azt láttuk, hogy már a sporttársak bedobásra várva gyülekeznek a horgászállásokon. A többi horgászon felbuzdulva gyorsan kipakoltam a kiszemelt helyre és kezdődhetett az etető anyag bekeverése. Az etetést a törpeharcsák miatt inkább a szemes anyagra hangsúlyoztam, így inkább főtt magvakat juttattam az etetésre csúzli segítségével. Az etetőanyag és a felszerelés összeállítása után kezdődhetett a horgászat. A víz, ami előttem volt körülbelül olyan 1,40 m mélységű lehetett. A csalinak felkínált egy szem kukorica teljes előkehosszban feküdt a fenéken. Alapozásnak 2 kezes gombócból bedobtam 10-et közvetlenül az úszó mellé és egy nagyon kevés mag mixet.

Ahogy teltek múltak a percek, meredten néztem az úszót és egyszer csak apró pörsenéseket láttam az etetésen. Ahogy elkezdtem gondolkozni, hogy talán itt vannak a várt vendéget abban a pillanatba az úszó kicsi megbillent és elindult. Beemeltem a kapásnak, az úszó lent maradt a gumi pedig csak szaladt a botból. Pár perces bizonytalan fárasztás után sikerült megmerítenem a körülbelül 2 kg súlyú egészséges tőpontyot. Ráetettem megint eltelt pár perc és megismétlődött a folyamat: úszó eltűnik, bevágás, fárasztás, parton a második hal. Ahogy telt múlt az idő jöttek a kisebb-nagyobb halak, hirtelen nagy lett a csend. Már lassan 1 órája nem volt kapásom… Elkezdtem a szemest lőni folyamatosan az úszó köré lőni és egyszer csak kiugrott a vízből az úszóm. Bevágtam, de hatalmas ellenállást éreztem. Csak szaladt a gumi a botból, mikor egyszer csak egy zakkanást éreztem és elkezdett hajolni a bot. Koppra húzta a gumit a mozdonyként rohanó hal, már az előke szakadását vártam mikor egy pillanatra megállt.Ez a pillanat pont elegendő volt arra, hogy sikeresen megfordítsam és rövidítsek a boton. Közel 10 perces fárasztás után sikerült megmeríteni a gyönyörű szép tőpontyot, melynek súlya 3,8 kg volt. Ez volt az én kis történetem az első pontyos próbálkozásomról, remélem tetszett és sikerült átélnetek azt az élményt, melyet még a mai napig sem felejtettem el.